Település:
Hajdú-Bihar megye, Debrecen

Létrehozva:
2022-01-10 00:15:20


Nagytemplom a főtéren


Debrecen belvárosa lényegében megegyezik a történelmi városmaggal.

 

Belváros (Debrecen)


Belváros
Debrecen főtér 2009.jpgA fájlhoz képjegyzet tartozik
Közigazgatás
Település Debrecen
Irányítószám 4024–4026
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Népsűrűség 6 383,1 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Távolság a központtól 0 km

Debrecen belvárosa lényegében megegyezik a történelmi városmaggal, aminek mérete, formája kialakulásától a 18. század második feléig alig változott. A történelmi városmag a város tengelyét képező Piac utca két oldalán, az egykori árokkal megerősített városfallal körbe kerített területen jött létre. Az árok építését még Zsigmond király rendelte el a 15. század elején, eredetileg kőfallal. A kőfal sohasem épült meg, tekintve, hogy az Alföld híján van kőben. A fal helyett líciumtövissel, gledícsával kerítést építettek, mely 450 évig állt fenn. Jelképességét jelzi, hogy a magisztrátus szigorúan büntetett minden, a kerítéssel kapcsolatos kihágást. A kör alakú kerítést a nagyobb utcák torkolatánál kapuk és kisajtók (gyalogosátjárók) szakították meg, megfelelő őrséggel ellátva.

A városárkot 1862-ben töltötték fel, ekkor bontották le az őrházakat is, helyettük vámházakat emeltek. A kerítésen hét nagyobb kapu és ugyanannyi kisajtó volt. A kapuk: Miklós utcai kapu (a mai utca végén), Német utcai kisajtó, Hatvan utcai kapu (Csap és Nyugati út torkolatánál), Mester utcai kapu és kisajtó (a Hortobágy malom környékén), Csemete utcai kisajtó, Péterfia utcai kapu (a Bem tér és Ajtó utca torkolatánál), Cegléd utcai kisajtó, Szent Anna utcai kapu (a Vígkedvű Mihály utca és Attila tér környékén), Boldogfalvai kisajtó, Várad utcai kapu és kisajtó (a Nagyállomással szembeni Wesselényi utcán a felüljáró felhajtójánál). A várárok vonala – és egyben a Belváros határa – nagyjából a Wesselényi utca – Erzsébet utca – Külsővásártér – Nyugati utca – Segner tér – Vendég utca – Mester utca – Honvéd utca – Eötvös utca – Rakovszky utca-Bocskai tér – Hajnal utca – Attila tér útvonalon halad körbe.

A belváros központi területe a Nagytemplom szűkebb környéke, innen indul ki a város főutcája, a Piac utca, kelet-nyugati irányban kereszteznek az úgynevezett "derék-utcák" (pl. Széchenyi, Kossuth, Csapó utcák). A belváros emeletes házai főleg a Piac utca vonalán és a keresztutcák első felében találhatóak.

Kialakulása

Debrecen a XVIII. században

A történeti belváros három, északkeletről délnyugatnak futó homokhátságra épült, melyeken egy-egy Árpád-kori falu telepedett meg: DebrecenMesterfalva és Szentlászlófalva (A Debrecen nevű falu valószínűleg a X-XI., a másik kettő a XII-XIII. század fordulóján jöhetett létre). A három településmag összeépülése során alakult ki a mai városközpont, a templommal és a piactérrel] A fokozott összeépülés a XIII. század elején fejeződhetett be, a mai Debrecen fő utcahálózata és városszerkezete már ekkor kialakult. A város legrégebbi főutcái (Péterfia és Csapó utcák) jelentették a birtokhatárokat. A város a XV. században a Piactól nyugatra is elkezdett terjeszkedni Boldogfalva felé. Az egyre inkább főutca jelleget öltő Piac terjeszkedése nyomán újabb, a Hatvan utca-Csapó utca pároshoz hasonló kelet-nyugati irányú főútvonalak alakultak ki:a Cegléd (ma Kossuth) utca, vele szemben a német kereskedőkről elnevezett Német (ma Széchenyi) utca. Még délebbre ugyanilyen párost alkot a Szent Anna és a Miklós utca. Ezek a területek igazán a XVI. században népesültek be a városba menekülők betelepedésével. Kialakultak a főútvonalak kisebb összekötő utcái és sikátorai.

 

Forrás:weikipédia

Képet készítette: PePM a(z) magyar Wikipédia projektből, CC BY-SA 2.5, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=47189246

 

 

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »